( Internetes forrásból)
--
Nem mintha sokat
kellene törõdni ezzel a pojácával de kétségtelen tény, hogy a gépezete
viszont sok kárt tud tenni. Jobb tehát ha, mielõtt csapdába esne valaki
is, kiismerjük a figurát
Bajnai kilenc
hazugsága - az állításoknak illetve cáfolatoknak ismét utána lehet nézni, hiszen konkrétumokról van szó...
Beszéljenek a tények! - Hamis állításokkal magyarázzák a bizonyítványt
Bajnai Gordon nemrégiben az Együtt 2014 Mozgalom honlapján reagált a CET (Civil Együttműködési Tanácskozás) és a CÖF ( Civil Összefogás Fórum) kampányfüzetének állításaira. Korábbi álláspontunkban már utaltunk rá, hogy az írásában számos valótlanság és csúsztatás szerepel.
Most a CÖF összegyűjtötte az összeset és szembeállította a hazugságokkal a tényeket.
1. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis vezetőjeként nem vett részt a csődbe vitt Hajdú-Bét irányításában. Ezzel szemben a tény: A Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa 1999-től a Wallis Rt. lett, amelynek vezérigazgatója 2000-től kezdve Bajnai Gordon volt. Egy hetilapnak a volt miniszterelnök úgy nyilatkozott: "a Wallis azért volt különösen vonzó, mert a döntéseket nagy önállósággal én magam hozhattam meg".
2. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis az utolsó pillanatig próbálta menteni a Hajdú-Bétet.
Ezzel szemben a tény:
Egy 2003. decemberi jegyzőkönyv tanúsága szerint a végnapjait élő a
Hajdú-Bét 300 millió forintot hitelezett a Wallisnak.
Rendkívül furcsa, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsön gazdag tulajdonosának.
Súlyosbító körülmény, hogy 2004 januárjában a Hajdú-Bétben lévő ingatlanokat eladták a Wallisnak, a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a Hajdú-Bét ki tudta volna fizetni a később öngyilkosságba menekült beszállítókat! A pénz fontosabb volt, mint az emberélet.
3. Bajnai Gordon azt állítja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett
pozíciójában, a szerepvállalására az egyetemi sportélettel kapcsolatban került sor, amely összesen fél évig tartott, majd távozott.
Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. Béla Gimnázium KISZ-szervezetének sportfelelőse, a városi diákegyesület elnöke volt, 1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának tagja lett Lehet, hogy fizetést nem kapott, de a KISZ-vagyon felosztásakor mégis feltűnően aktív lett.
Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán - Gyurcsány Ferenccel és Schiffer Andrással közösen - a KISZ-vagyon "társadalmasítása" (értsd: privatizációja) mellett kardoskodott.
4. Bajnai Gordon azt állítja: állítólag nem igaz, hogy a Creditum Bajnaiék családi vállalkozása lett volna.
Ezzel szemben tény: Debreczeni József "Az új miniszterelnök" című könyvének 90. oldalán az olvasható, hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki tulajdonos is volt.
Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott.
A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor Utcai Kórház rendelőintézet-privatizációjáról szóló újsághírek. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás idején felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelőintézetét. Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a Kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását.
Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés
megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek.
1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra.
5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csődbe vitt egy bútorgyárat.
Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején. Ezekből nyolc felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg.
Ilyen a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszer ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár '96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is.
Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége.
A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.
6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, felhasználásában Magyarország a régió legsikeresebb államai közé tartozott az ő idejében.
Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható uniós támogatások alig 1 százaléka érkezett Magyarországra.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni, és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a foglalkoztatottság bővítését, ami a terv eredeti fő célja volt.
Tizenkettőből mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó
gyakorlat, vagyis a tervezett idő- és pénzkeret tartása. Minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel.
Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek három-négy évet kellett várni a szerződésükre.
Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kudarcát.
Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekről "mindenkinek vannak horrortörténetei".
A fentiek ellenére Bajnai Gordont az új fejlesztéspolitikai
intézményrendszer kialakításáért 1,2 millió forint jutalmat kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.
7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettős állampolgárság ellen.
Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt a népszavazáson, azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen.
Mindezt félrevezető a kettős állampolgárság csöndes pártolásaként
feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta, hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk visszaszerzésére.
8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az államadósság növekedése.
Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 százalék, 2009 év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.
9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzből amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak
CÖF
Beszéljenek a tények! - Hamis állításokkal magyarázzák a bizonyítványt
Bajnai Gordon nemrégiben az Együtt 2014 Mozgalom honlapján reagált a CET (Civil Együttműködési Tanácskozás) és a CÖF ( Civil Összefogás Fórum) kampányfüzetének állításaira. Korábbi álláspontunkban már utaltunk rá, hogy az írásában számos valótlanság és csúsztatás szerepel.
Most a CÖF összegyűjtötte az összeset és szembeállította a hazugságokkal a tényeket.
1. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis vezetőjeként nem vett részt a csődbe vitt Hajdú-Bét irányításában. Ezzel szemben a tény: A Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa 1999-től a Wallis Rt. lett, amelynek vezérigazgatója 2000-től kezdve Bajnai Gordon volt. Egy hetilapnak a volt miniszterelnök úgy nyilatkozott: "a Wallis azért volt különösen vonzó, mert a döntéseket nagy önállósággal én magam hozhattam meg".
2. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis az utolsó pillanatig próbálta menteni a Hajdú-Bétet.
Ezzel szemben a tény:
Egy 2003. decemberi jegyzőkönyv tanúsága szerint a végnapjait élő a
Hajdú-Bét 300 millió forintot hitelezett a Wallisnak.
Rendkívül furcsa, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsön gazdag tulajdonosának.
Súlyosbító körülmény, hogy 2004 januárjában a Hajdú-Bétben lévő ingatlanokat eladták a Wallisnak, a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a Hajdú-Bét ki tudta volna fizetni a később öngyilkosságba menekült beszállítókat! A pénz fontosabb volt, mint az emberélet.
3. Bajnai Gordon azt állítja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett
pozíciójában, a szerepvállalására az egyetemi sportélettel kapcsolatban került sor, amely összesen fél évig tartott, majd távozott.
Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. Béla Gimnázium KISZ-szervezetének sportfelelőse, a városi diákegyesület elnöke volt, 1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának tagja lett Lehet, hogy fizetést nem kapott, de a KISZ-vagyon felosztásakor mégis feltűnően aktív lett.
Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán - Gyurcsány Ferenccel és Schiffer Andrással közösen - a KISZ-vagyon "társadalmasítása" (értsd: privatizációja) mellett kardoskodott.
4. Bajnai Gordon azt állítja: állítólag nem igaz, hogy a Creditum Bajnaiék családi vállalkozása lett volna.
Ezzel szemben tény: Debreczeni József "Az új miniszterelnök" című könyvének 90. oldalán az olvasható, hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki tulajdonos is volt.
Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott.
A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor Utcai Kórház rendelőintézet-privatizációjáról szóló újsághírek. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás idején felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelőintézetét. Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a Kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását.
Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés
megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek.
1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra.
5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csődbe vitt egy bútorgyárat.
Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején. Ezekből nyolc felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg.
Ilyen a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszer ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár '96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is.
Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége.
A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.
6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, felhasználásában Magyarország a régió legsikeresebb államai közé tartozott az ő idejében.
Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható uniós támogatások alig 1 százaléka érkezett Magyarországra.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni, és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a foglalkoztatottság bővítését, ami a terv eredeti fő célja volt.
Tizenkettőből mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó
gyakorlat, vagyis a tervezett idő- és pénzkeret tartása. Minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel.
Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek három-négy évet kellett várni a szerződésükre.
Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kudarcát.
Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekről "mindenkinek vannak horrortörténetei".
A fentiek ellenére Bajnai Gordont az új fejlesztéspolitikai
intézményrendszer kialakításáért 1,2 millió forint jutalmat kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.
7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettős állampolgárság ellen.
Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt a népszavazáson, azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen.
Mindezt félrevezető a kettős állampolgárság csöndes pártolásaként
feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta, hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk visszaszerzésére.
8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az államadósság növekedése.
Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 százalék, 2009 év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.
9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzből amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak
CÖF
--
